Az elmúlt hónapok egyik témája az volt, hogy hogyan tud dolgozni majd a Fővárosi Közgyűlés egy olyan testületi összetételben, amely a júniusi önkormányzati választáson kialakult. Akik címlapra akartak kerülni, már arról beszéltek, hogy egyáltalán meg tud-e alakulni a közgyűlés. Október 1. óta két közgyűlés és négy bizottsági ülés is volt. Döntések születtek, viták voltak. Ennél komolyabb bizonyíték nem kell arra, hogy működik-e a Fővárosi Közgyűlés.
Nézzük, hogy mi történt az október végi ülésen.
Ha szimpla statisztikát nézünk, akkor 27 napirendi pont volt, ennek keretében 37 előterjesztésről volt vita, majd szavazás. Az előterjesztéshez 26 módosító javaslat érkezett, és 76 esetben kellett érdemi ügyben szavaznia a közgyűlési tagoknak. Mindössze 8 alkalommal volt olyan szavazás, amikor egyhangúlag mindenki egyirányba adta a voksát.
A 37 előterjesztésből módosító javaslatok nélkül 19 került eredeti szöveg alapján elfogadásra, 11 esetben átment az előterjesztés, de képviselői módosítóval, vagy főpolgármesteri módosítóval, míg 7 előterjesztést leszavazott a testületi többség.
Érdemes megnézni, hogy a 9 órás vita és fél órás szavazás után milyen döntések születtek a teljesség igénye nélkül:
1. A szervezeti és működési szabályzat kapcsán az a törvényi kötelezettség, hogy az önkormányzati ciklus alakuló ülésén, vagy az azt követőn legyen napirenden. Ez mindkét alkalommal megtörtént, és az október 30-ai közgyűlésen a korábbi SZMSZ kisebb módosítása (bizottságok számának csökkentése) elfogadásra is került.
Ehhez a napirendhez kapcsolódóan elfogadták a képviselők a Tisza-frakció azon kezdeményezését, hogy tegyen kísérletet a Főváros egy tanács létrehozására, amelyben a kerületek és az agglomerációs települések is ott ülnek. Ehhez hozzátartozik, hogy kerületekkel közös szervezet most is van, ez a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (XIII. kerület kilépett ebből még 2019 előtt), illetve egy törvénnyel létrehozott Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is működik/működhetne. Ez utóbbi a valóságban nem képes feladatait elvégezni.
2. A személyi kérdések kapcsán a Fővárosi Közgyűlésnek döntenie kell legalább azokról az igazgatótanácsi és felügyelő bizottsági helyekről, amelyeknél lejár a tagok mandátuma. Ez rövidtávon három céget (BKK, BKV, BFVK) érint. Erről végül nem szavazott a testület, mivel nem értek véget a frakciókkal az egyeztetések. Ugyanakkor volt a javaslatnak több eleme, amelyeket elfogadtak. Ezek bizottsági tagcserék, Budapesti Vállalkozási Közalapítványt érintő döntés, illetve egy V. kerületi önkormányzattal közös parkolási bizottság megszüntetésére vonatkozó javaslat.
3. A bizottsági üléseken is nagy vita volt a „Mi Budapestünk Program” kapcsán. Ezt három diákszervezet állította össze a kampány alatt, és képletesen letette az önkormányzati választáson induló jelöltek asztalára, és kérte a támogatásukat. Bizottsági ülésen nem ment át a javaslat.
A közgyűlési szavazáson végül csak a Fidesz szavazott ellene, mivel a programpontok megvalósítását elhalasztó módosító javaslatát a Tisza, és a Podmaniczky-mozgalom is visszavonta a zárószavazás előtt. Ezzel lényegében az eredeti főpolgármesteri előterjesztés „ment át”.
4. A hat lakhatási előterjesztésből négy került elfogadásra. A két Fidesz javaslat, amelynek célja az volt, hogy a már kialkudott, Területfejlesztési Operatív Program pluszban szereplő lakhatási csomag forrásait átcsoportosítsák pontosan nem definiált programokra, nem került elfogadásra.
A Főpolgármester által korábban bemutatott 12 pontos terv mellett, a közgyűlési döntés értelmében készül egy összefoglaló az elmúlt 5 évben végzett munkáról, amely bemutatja a lakhatás területén tett intézkedéseket, egy újfajta koncepcióban megpróbálja a Főváros hasznosítani a Rimaszombati úton található volt kollégiumi épületet, illetve áttekintésre kerül a Fővárosi Lakásrezsi Program. Ez utóbbin keresztül az elmúlt években 26 ezer támogatást hagytunk jóvá 500 millió forintnál nagyobb összegben.
5. Elfogadta a Közgyűlés, hogy ismét kerüljön kiírásra az Égig Érő Fű Udvarzöldítési Program. 2020 óta lehet erre pályázni, és 56 „udvar” kapott támogatást arra, hogy társasházak belső terei zöldítésre kerüljenek. Ennek nem csak esztétikai célja van, hanem ezáltal növeljük a zöldterületeket a városban, és segít a klímaadaptáció kapcsán is.
6. A közgyűlési vita során méltatlanul kevés figyelmet kapott a 2024. évi környezeti állapotértékelésről szóló előterjesztés. Ebben adatok segítségével leírást adunk arról, hogy természeti környezet, épített zöldfelületek, talajszennyezettség, ivóvíz, zajterhelés szempontjából milyen állapotban van a város. Teljesség igénye nélkül néhány megállapítás, amely talán kedvet csinál arra, hogy mások is elolvassák ezt az anyagot:
· magánterületeken csökken a zöldfelület nagysága, önkormányzati területek esetében nő;
· közel 90 olyan terület van, ahol kármentesítésre lenne szükség a talajszennyezettség okán;
· Budapesten több regisztrált (chippel ellátott) kutya van, mint 14 év alatti gyerek. A kutyák 2/3-a nincsen oltva. Ez infrastruktúra, közterületek használata és terhelése, valamint zoonózis (állatról emberre terjedő betegségek) szempontjából meghökkentő adat;
· budapestiek 27%-a olyan területen él, ahol 65 decibel feletti a zajterhelés. Ennek 80-85%-a gépjárművek miatt van;
· csökkent a levegőszennyezettség, de ennek inkább globális okai vannak;
· a klimatikus folyamatok visszafordíthatatlanul gyorsulnak, és a helyi alkalmazkodásra kell jobban fókuszálni;
· vizeink kapcsán az ún. kisvízfolyások egyre inkább túltelítettek, klímaváltozásból adódó terhelésekre jobban készülni kell (hirtelen, nagytömegű csapadék).
7. A közgyűlésen sok szó esett általában a lakhatásról. A valóság mindig a konkrét közpolitikai programokról szól. A közösségi költségvetés keretében megszavazott „üres lakások felújítása és bérbeadása hajléktalansággal küzdők számára” című program keretében 50 millió forintot lehetett szétosztani civil szervezetek között. A Tiszta Forrás Alapítvány két lakásra kapott támogatást, amelyet megvalósított. A Menhely Alapítvány szintén két lakásra kapott támogatást. Ez nem tudott megvalósulni, mert például az egyik lakást államosította a kormány (Diószegi Sámuel utcai projektként híresült el ez a sajtóban).
A Fővárosi Közgyűlés támogatta, hogy a Menhely másik két ingatlant újítson fel a korábban elnyert támogatásból.
8. A közgyűlés elítélte a HÉV menetrendjének a ritkítását(Podmaniczky-mozgalom és Demokratikus Koalíció előterjesztések), a budapesti múzeumok vidékre költöztetését (Podmaniczky-mozgalom).
Támogatta Podmaniczky-mozgalom kezdeményezére, hogy készüljön egy új közútkezelési rendelet, valamint legyen díjmentes a kutya- és kerékpárszállítási lehetőség.
9. Valamint megvizsgálásra kerül (Podmaniczky-mozgalom javaslata) a metró üzemidejének kiterjesztése azzal, hogy ez nem okozhatja a külvárosok közösségi közlekedésének korlátozását az éjszakai időszakban. Azaz kapacitások áthelyezése a metróra ne vonjon el a buszágazattól forrást. Fontos, hogy ez még nem döntés, hiszen a 2025. évi költségvetésnek még a tervezési időszakában vagyunk. Jelentős kihívást okoz a városban, hogy a visszaváltható palackok értékkel bírnak. Egy magyar válogatott focimeccs idején a stadion környékén 30 millió forint lehet az utcán (minden néző egy palack elven). Sajnos a kukaborogatás többször is visszatérő városképi elem lett, mivel sokan a palackot, sörös dobozt bedobják az útszéli szeméttárolókba, ahonnan mások kiszedik nem túl higiénikus módszerekkel.
A Podmaniczky-mozgalom javaslatára, több módosítással az került elfogadásra, hogy pilot projektként nézzük meg külön palackgyűjtők felszerelésével lehet-e javítani a helyzeten. Nagyságrendileg fél év múlva pedig kerüljenek a tapasztalatok kiértékelésre, és akkor lehet majd dönteni a program kiterjesztéséről.
10. A Fidesz javaslatára támogatta a Fővárosi Közgyűlés, hogy a XIII. kerületben a korábban Horn Gyula-sétányként elnevezett közterület Pesti srácok-sétány legyen azzal, hogy előtte a törvény alapján a kerületnek ezt kezdeményeznie kell. Ezzel együtt az a módosító javaslat is elfogadásra került, hogy természetes személyről a halála elteltét követő 25 év után lehet csak Budapesten közterületet elnevezni. Ez alól a díszpolgárok jelentenének kivételt.
11. A közgyűlés utolsó nyílt üléses szavazása arról szólt, hogy a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia alapján legyen biztosítva a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a belváros vasúti kapcsolata. A Podmaniczky-mozgalom javaslatát két módosítással fogadta el a testület.
A most tárgyalt közgyűlési előterjesztések mellett októberben bizottsági üléseken 45 előterjesztést tárgyaltak a testületek (kizárólag bizottsági hatáskörben hozott döntések). Azt is mondhatnánk, hogy egyes várakozásokkal ellentétben valójában ez egy átlagos október volt, amikor közgyűlési és bizottsági döntések születtek viták után.
